Parasztudvar piros szoknyás leánykával

olaj, karton, 31,5 x 52,5 cm

Helyszín: Tájház

“A szadai Székely-képeknek van egy meglehetősen nagy számú csoportja, amelya legismertebb, legtöbbet reprodukált képekből áll. Központi témájuk a szalmatetős ház, amit elborít a növényzet. A természet által átölelt házak képei kompozicionálisan is hasonlóak: középen a hangsúlyos tetővel fedett ház kis, világos udvarral, kétoldalt behajló ágak, házra felfutó levelek. Olykor pici, jelzésértékű alak jelenik meg, aki valamilyen házi munkát végez vagy szertefutó tyúkok láthatók. Az egyszerű parasztházakat körülölelő növényzet a civilizáció és a természet harmóniáját idézi meg. Az elvesztett, de nyomokban még felfedezhető paradicsomi állapot, a rousseau-i kunyhó ideáljait látjuk e sorozaton.” (Békefi Eszter)

“A kép a szadai korszak egyik leglátványosabb darabja, életközeli, derűs pillanatkép. A Székely életműben a plein air festésmód megjelenésének egyik legszemléletesebb bizonyítéka. A zsúpfedeles parasztház és növényektől borított udvara pazar látvánnyá válik az erős napsütésben felizzó színek hatására. A dús vegetáció körbefonja a kép bal szélén guggoló leányka figuráját, s az éles napfény izzó vörössé festi piros szoknyáját. A napfény beragyogja a kis parasztudvart, megvilágítva a zsúpfedeles kunyhót s az előtér egy darabját, beragyogva sötétebb zugába is. Az egész kép erőteljes ecsetvonásokkal felrakott színes foltok - színek és komplementer színeik - sokaságából tevődik össze, s ily módon egységes összképet alkotva, megnemesíti az egyszerű tájmotívumot.” (Bakó Zsuzsanna)

A festmény a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria tulajdona, a 19–21. századi Gyűjteményben őrzik.