Kisfiú vajas kenyérrel

olaj, vászon, 129 x 102 cm

Helyszín: iskola parkolója

A kisfiút ábrázoló portrét 1875 körül festette Székely Bertalan.

“A festményt az irodalom többsége Székely legkisebbik, korán elhunyt fia, Ármin arcképeként tartja számon. Keletkezési idejét is ennek alapján teszik a 70-es évek közepére. [...]

A festmény a modellt nem gondosan beállított pózban, hanem egy ellesett pillanatban örökíti meg, s ezáltal a portré az életkép műfajához közelít, természetességével, elevenségével. A kép befejezetlen, s a szürkéből kivillanó élénk fehér és piros színfoltok, valamint a Székely arcképek esetében megszokott idealizálás hiánya szokatlanul közvetlenné, felfogásában modernné teszi a festményt.” (Bakó Zsuzsanna)

Az ellesett pillanat, amikor a kisgyerek az ujjával maszatolja a kenyérre kent vajat… ma is élő és ismerős momentum. A kisfiú komoly arca a távolba réved, valamin nagyon elgondolkodott. A festmény bal alsó sarkában egy pici tanulmányt láthatunk a portré egyik részletéről, a kenyeret tartó jobb kézről.

A kép a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria tulajdona, a 19. századi művészetet bemutató részleg állandó tárlatán szerepel a Magyar Nemzeti Galériában.